KELL MÉG EGY SZOBA?
Mindannyiunk életében elérkezik egyszer az a felismerés, hogy megváltozott igényeink miatt változtatásokat kell ejtsünk lakóingatlanunkon. Az esetek többségében bővítésre van szükség. Kellene még egy szoba, de az ingatlan adottságai nem teszik lehetővé, hogy hozzáépítsünk vagy beépítsük a tetőteret.
Ez a cikk azokat a lehetőségeket járja körbe, amelyekkel átformálhatjuk a meglévő tereket.
VALÓS IGÉNYEINK
Első lépésként a valós igényeinkre kell rábukkanunk. A jelenkor zavarba ejtően bőséges és túlzó igényeket gerjeszt, amelyek tévútra vihetik az embert és felesleges költségekbe verik.
FUNKCIONÁLIS TÉRKÉP
Ezek eldöntéséhez a legjobb, ha helyiségről helyiségre végigjárjuk a teret és lemodellezzük az életünket. Elképzeljük és leírjuk, hogyan fogunk benne aludni, enni, játszani, és ezen tevékenyégekhez hozzásoroljuk a szükséges tárgyakat, berendezési elemeket. Ebből születik egy részletezett, funkcionális helyiséglista, ami vágyott otthonunk jövőbeli funkcionális térképét rajzolja fel.
PRIORITÁSOK
Ezután érdemes megfogalmaznia mindenkinek egy olyan dolgot, ami külön neki a legfontosabb, a legérzékenyebb. Például a főzés. A fürdés. A pihenés. A kényelem. A rendet támogató bútorrendszer. Bármi lehet. Fogalmazzuk meg és vastag betűkkel írjuk a lista fölé. Ez a szó lesz a vezérelv, ennek égisze alatt kell a funkciókat a térben elhelyezni. Ez biztosíthatja azt, hogy pontosak és valósak legyenek az igényeink, mint a térszervezés első lépése.
ADOTTSÁGOK
Valós igényeink megfogalmazása után következik a jelen adottságok felmérése.
Fontos kérdés a pénzügyi helyzet, a büdzsé, amit általában rosszul mérnek fel az emberek (jóval kevesebbre számítanak), így a projekt nem lesz befejezve, félkész állapotban kell újra beköltözni és várni, amíg újra lesz pénz a befejezésre, viszont egy átmeneti állapotban senki nem érzi jól magát.
A tapasztalatunk az, hogy az emberekre egyáltalán nem jellemző ez a fajta előkészítő munka, hanem egyből belecsapnak a levesbe, már szólunk is Lacinak, aki bont, kalapál, vés, fúr, megjelennek a vízszerelők, hol legyen a csap, itt már kezdenek izzadni, hol is legyen, tényleg. Megjelenik a villanyszerelő, és a lámpa, és mi mit kapcsoljon, itt érzik már, hogy kezd a dolog kicsúszni a kezük közül. Jönnek a kiegészítő számlák, ez is többe kerül, ja még ez is kell.
Magyarországon általában ez a vége a lakásfelújításoknak, főként azért, mert a pontos és reális igényfelmérésre és az adottságok számbavételére nem fordítanak az emberek kellő időt és energiát.
A TOVÁBBIAKBAN EGY KONKRÉT PÉLDÁN KERESZTÜL MUTATJUK BE, HOGY MILYEN LEHETŐSÉGEINK VANNAK AZ ÁTALAKÍTÁSRA.
Vegyünk alapul egy 1920-as években épült polgári bérlakást az első emeleten, önálló fűtőközponttal, 60-70 négyzetméter közötti területtel, cellás helyiségfelosztással, szomszédos lakásokkal határolva, 3,5 méteres belmagassággal. Egy házaspárnak most születik meg második gyermeke, és a háló, nappali és első gyermekük szobája mellett kellene nekik még egy szoba.
I. Lehetőségek részleges átalakítás esetén
A részleges azt jelenti, hogy nem mozgatunk falakat, a meglévő térfelosztást elfogadjuk és abban betyárkodunk. Nyilvánvalóan ez adja a legkisebb mozgásteret, de sokaknak csak erre nyílik lehetőség.
1. EGY SZOBÁBÓL KETTŐ
1/A Gyerekszoba kettéválasztása
A gyerekek egy szobába költöznek, jellemzően a nagyobb szobába. Két gyermek összeköltöztetése nagyjából kamaszkorukig kivitelezhető, és ez adhat elég időt arra, hogy egy teljes lakásfelújításra sor kerüljön.
Egy bevett trükk - ha a külső nyílászárók engedik -, hogy a nagy méretű gyerekszobát később egy gipszkarton fallal kettéválasztják (egy-egy ablakot adva mindkét szobának, vagy a középső ablakot kettéválasztva) és a gépészeti szerelést, falazást (a később nyitandó bejáratnak) már erre tervezik.
Melyek azok az esetek, amikor a külső nyílászáró nem alkalmas erre?
Ha például túl keskeny, vagy rossz pozícióban van ( szoba sarkában ). Természetesen kivitelezhető akármilyen falban egy új nyílászáró kialakítása, de ez már homlokzat-befolyásoló tényező, ami érinti az építészetet és adott esetben az építésügyi hatóságot is (pl. utcára néző társasházi lakások, bérházak, műemléki környezet), ami egy bonyolultabb, idő- és költségigényes megoldás.
1/B Nappaliban háló funkció kialakítása
Ha a nappali tere ad rá lehetőséget, gondolkozhatunk egy háló helyiség leválasztásában is. A hálót felfoghatjuk ez esetben egy alvófülkének is, aminek a mérete szinte megegyezik a matrac méretével, így csökkenthető a nappalitól elvett terület, de tervezhetünk tágasabbat is, ha van rá hely. A legfontosabb szempont ezen megoldás alkalmazásában a fénynek a szerepe.
A szobának természetes fény kell. Gondoljunk bele, ahogy fény hiányában egy növény elpusztul, úgy az ember is erősen megsínyli a hiányát. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a mesterséges fény nem pótolja a természetes fényt.
Ha mégsem sikerül direkt fényt teremteni a hálószobában, akkor az indirekt megvilágításhoz kell folyamodnunk. Az indirekt világításnak az a lényege, hogy úgy osszuk fel a tereket, hogy a külső nyílászáróktól a fény lehetőleg egyenes vonalon, blokkolás nélkül jusson be egy átvilágítón keresztül a belső szobába.
Ne spóroljunk az átvilágító felület méretével, jusson eszünkbe: minél több fény, annál jobb otthon. Ilyen átvilágító felület lehet az üvegtégla, belső üvegfal, vagy egy nagyobb méretű üvegezett, egy- vagy akár kétszárnyú tolóajtó, ami szellőzés szempontjából előnyösebb, hiszen még zárt állapotban sem zár légmentesen (hátránya, hogy nem hangszigetel tökéletesen) és lehetőséget ad a nappali és a háló terének egybenyitására (ami például egy alvófülke esetében kifejezetten előnyös).
2. KONYHÁBÓL SZOBA
Egy másik és nagyobb jelentőséggel bíró példa: régebbi lakásokban külön helyiségben van a konyha és külön helyiségben a nappali, ami jelentős területet vesz el, mert ha ez a kettő egy térben lenne, kinyerhetőek lennének a négyzetméterek, szabad felhasználásra, amiből simán kijöhet még egy szoba.
Nyugodtan gondolkodhatunk tehát a konyha egyik helyiségből a másikba való áthelyezésén, mert a szűk keresztmetszetet a WC okozza.
A konyhai mosogató, mosógép csövei kis keresztmetszetűek így a falban is elvezethetők.
II. A tér teljes újragondolása
A teljes átalakítás azt jelenti, hogy gondolatban kiradírozzuk az összes válaszfalat és az ideális térelosztásra törekszünk. Ez adja a legnagyobb mozgásteret, de nyilvánvalóan ez a legköltségesebb is. Hosszútávon azonban ez jelent igazi megoldást.
A legfőbb sarokpontok, amik a tervezést elindítják és alapvetően meghatározzák, a következők:
1/ Bejárat – a lakás támadási pontja
2/ Fény – az ablakok és teraszajtók mérete és helye
3/ Fekália – a szennyvízgyűjtő csatorna helye
4/ Kémény - a fűtőközpont helye
Bővebben a fényről és fekáliáról kell beszéljünk. A jó otthon annál jobb, minél több benne a fény. Ezt írjuk fel egy cetlire, ragasszuk a tükörre és minden fogmosásnál olvassuk el.
Fotók forrása: Pinterest
Nagyon fontos, mert ez azt jelenti, hogy a külső ablakok és teraszajtók száma, mérete és pozíciója fogja meghatározni, melyik helyiség hová kerül és nagyjából mekkora lesz. A fekália elszállítása a fürdőszoba és a wc helyét fogja meghatározni, a kémény a kazán helyét, a bejárati ajtó pedig a kiindulási pontot.
Ne csüggedjünk, mert szerencsére vannak trükkök, amik egérutat adnak nekünk eme négy sarokpont szigorából.
Az egyik ilyen trükk arra ad lehetőséget, hogy a véges térből több helyiséget, érzésre több teret hozzunk létre.
Ehhez a közlekedésre és az egyes funkciókhoz szükséges „üres” területekre felhasznált terek összeolvasztására van szükség. Egy konkrét és tipikus példa: a konyhabútor előtti sávban szabadon kell hagyni minimum 90 cm üres területet, különben nem lehet használni. Az étkező asztal mellett szintén szükség van üres területre, hogy az étkező széket ki lehessen húzni és be lehessen tolni. Mindkét funkció igényel két 90 cm széles üres területet, azonban, ha ezeket egybe olvasztjuk és időszakosan használjuk, nyerhetünk vele plusz területet, amiből akár még egy kisebb szoba is kijöhet.
Ugyanilyen trükk a gardróbszekrény előtti üres terület és az ágy melletti üres terület összeolvasztása.
A szükséges közlekedő lehet egyben a mosogatógép előtti üres tér, hiszen ritka, hogy adott területet állandó jelleggel egyszerre mindkét funkcióra használnák.
Fürdőszoba és WC
Végezetül ejtsünk szót a fürdőszoba és WC elhelyezéséről. Lehetőleg minél közelebb kell kerüljön a szennyvízelvezető csatornához, de azért vannak trükkök, hogy adott esetben egy WC-t messzebb tegyünk. Azért a WC a szűk keresztmetszet, mert ennek a csöve általában nem fér el a padló rétegrendjében, így nagyon messzire se tehető. Ha azonban fali WC-t alkalmazunk, akkor a padló szintje fölött elvezetve és elburkolva növelhető a távolság.
Az összes többi szaniter (konyhai mosogató, mosdó, zuhany, kád, mosógép) helye már ebből a szempontból lényegtelen, mivel ezek csövei kis keresztmetszetűek így a falban is elvezethetők.
Zárszónak a tervezés jelentőségét szeretnénk aláhúzni, mind megbízói, mind tervezői részről. A kettő együtt eredményes igazán, és egy teljes átalakítás során forintban mérhető hátrány keletkezik abból, ha egyiket, másikat, vagy mindkét felet kihagyják a folyamatból.
Radnóthy Szabolcs - alaprajzneked.hu
Profiloldal: ALAPRAJZNEKED.HU
